Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022 friss hírlevél

                 

                

                                 2022.  Friss hírlevél

Pályázati szándékával keressen minket Segitünk

Kalocsay Ferenc  20 9 427 289

kalocsay50@gmail.com

 

 

2022 októberi  hirlevél

1.     Gyorsinformációk,Aszálykár ,kárelőleg és igénylés , Vetésváltás KAP új szabályváltozás

2.     2022 okt   1      státusz VP pályázatok listája/ összesitett lista az összes VP pályázatról/ 

3     Aktuális közlemények és jogszabályok

4      Egyéb pályázatok Erdészeti és vadgazdálkodási információk

5      Makrogazdasági információk

6     Termék- ár információk

 

Gyorshirek

Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve kézzelfogható megoldásokat kínál az agrárium előtt álló kihívásokra Az agrárium megújítása érdekében meghirdetett Megújuló vidék, megújuló agrárium program négy pilléren nyugszik, ezek a gazdaságfejlesztés, az élelmiszer-ellátás, a zöld környezeti intézkedések és a vidékfejlesztéssel összefüggő célok, a magyar Stratégiai Terv ezek megvalósítását szolgálja.A kormány az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé. A 2023-2027-es időszakban a KAP I. pillére keretében több mint 2500 milliárd forintot, a vidékfejlesztési támogatások tekintetében pedig 2850 milliárd forintnyi forrást fordítunk agrárpolitikai célokra. A forrásoknak köszönhetően a vidékfejlesztési támogatásokon belül a gazdaságfejlesztési célokra négy és félszer több, a zöld célokra megduplázott, míg a vidékfejlesztési intézkedésekre másfélszer nagyobb finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre. Az új lehetőségekre fel kell készülni, tervezni ezek ismeretében érdemes, így lehet hosszú távon is eredményesen gazdálkodni  A Közös Agrárpolitika támogatási lehetőségei egy komplex rendszert képeznek, és jelentős újításokat biztosítanak a termelők számára. Az agrártámogatások között megjelenik a kis- és közepes gazdaságoknak járó újraosztó támogatás, az eddigi zöldítési feltételrendszer a termőföldek után fizetett alaptámogatásba olvad és elindul az új agrár-ökológiai program is. Idetartoznak aa vízmegtartással és a fenntartható talajgazdálkodással kapcsolatos bővülő lehetőségek is. A stratégiai terv a digitalizációban és generációváltás ösztönzésében is előrelépési lehetőségeket tartalmaz. Hosszú távon is fenntartható és eredményes gazdálkodáshoz folyamatosan frissülő tudással kell rendelkeznie az agrárium szereplőinek.

Részletek: Kézzelfogható megoldásokat kínál az agrárium előtt álló kihívásokra Magyarország KAP Stratégiai Terve, a vidékfejlesztési támogatásokon belül a gazdaságfejlesztési célokra négy és félszer több, a zöld célokra megduplázott finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre a források alapján.A kiegészítő finanszírozás mértéke az uniós jog adta maximális értékAz agrárium megújítása érdekében meghirdetett Megújuló vidék, megújuló agrárium program négy pilléren nyugszik, ezek a gazdaságfejlesztés, az élelmiszer-ellátás, a zöld környezeti intézkedések és a vidékfejlesztéssel összefüggő célok, a magyar Stratégiai Terv ezek megvalósítását szolgálja. A nemzeti kiegészítő finanszírozás mértéke az uniós jog adta maximális érték, vagyis 80 százalék, ez segíti a gazdákat az uniós fejlesztési forrás mellett.A 2023-2027-es időszakban a Közös Agrárpolitika I. pillére keretében több mint 2500 milliárd forintot, a vidékfejlesztési támogatások tekintetében pedig 2850 milliárd forintnyi forrást rendeltek hozzá az agrárpolitikai célokhoz. A forrásoknak köszönhetően a vidékfejlesztési támogatásokon belül a gazdaságfejlesztési célokra négy és félszer több, a zöld célokra megduplázott, míg a vidékfejlesztési intézkedésekre másfélszer nagyobb finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre.A támogatások komplex rendszert fognak alkotniA Közös Agrárpolitika támogatási lehetőségei egy komplex rendszert képeznek, és jelentős újításokat biztosítanak a termelők számára. Az agrártámogatások között megjelenik a kis- és közepes gazdaságoknak járó újraosztó támogatás, az eddigi zöldítési feltételrendszer a termőföldek után fizetett alaptámogatásba olvad és elindul az új agrár-ökológiai program is.Példaként említette a vízmegtartással és a fenntartható talajgazdálkodással kapcsolatos bővülő lehetőségeket is. Emellett a stratégiai terv a digitalizációban és generációváltás ösztönzésében is előrelépési lehetőségeket tartalmaz.Folyamatos tanulás, elérhető jó gyakorlat az eredményes gazdálkodás kulcsa

A kormány hatalmas földkiárusításba kezd, hogy pluszpénzt szerezzen Tervezett átlagár  1,5 Mft/hektár.Néhány hónap hatalmas állami földeladási hullám indulhat: a költségvetési törvény alapján 300 milliárd forintnyi termőterületet értékesíthet a kormány. A cél épp a büdzsé helyzetének javítása a többletbevételek révén. Nemzeti parkokhoz tartozó területek is eladósorba kerülhetnek. A jövő évi költségvetést megalapozó törvény azzal, hogy 300 milliárd forintos bevételt irányoz elő 2023-ra az Agrárminisztériumhoz tartozó nemzeti földalapnál. Az állami földek vagyonkezelését végző szervezetnek – amely ma Nemzeti Földügyi Központ elnevezéssel működik – az előírt bevételt ingatlanértékesítésekből kell elérnie, amely egyértelműen a még meglévő állami termőföldvagyon jelentős részének eladását jelentheti Az állami földvagyon összetétele alapján az valószínűsíthető, hogy 180-190 ezer hektárnyi szántót adhatnak el. Valamint akár a nemzeti parkoknál lévő rétek és legelők is eladósorba kerülhet, mivel a mintegy 1,7 millió hektárnyi állami területből több mint egymillió hektárt az erdők tesznek ki. Utóbbiakra viszont stratégiai vagyonként tekint az állam, mint az a tűzifarendeletből is kiderült.Nagy István agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter egyes földalapos értékesítési akcióknál – a 3, illetve 10 hektár alatti állami területek pályáztatás nélküli, egyszerűsített eladásánál - 1,3 millió forintos hektáronkénti átlagár elérését valószínűsítette 2021 –amely szerint a szántók hektáronkénti átlagára 1,8-2,0 millió forint, a gyepeké pedig 1,1-1,7 millió forint között mozgott 2021-ben, vagyis innen hozható be a betervezett 300 milliárd forintnyi bevétel.Az 1,5 millió forintos hektáronkénti átlagárat valószínűsítve, az államnak körülbelül 200 ezer hektárt kellene piacra dobnia, hogy a 300 milliárdos bevételi követelményt teljesíteni lehessen. Azt valószínűsíti a lap, hogy mivel az állami földek most is haszonbérletben vannak, a legkézenfekvőbb és leggyorsabb megoldás az lehetne, ha az értékesítésre kijelölt területeket a jelenlegi bérlők vásárolhatnák meg, de az állam kiírhat olyan értékesítési pályázatokat is, amelyek a földművesek szélesebb körének szólhatnak.

„Eladási szempontból ugyanakkor nehézséget jelenthet, hogy – főként a szántóknál - céges bérlők vannak túlsúlyban. Bár a kormány több vállalatra is stratégiai partnerként, illetve mintagazdaságként tekint, számukra a területeket nem lehet felajánlani, mert a földügyi szabályozás jogi személyek földvásárlását továbbra is tiltja. Arra számíthatunk, hogy inkább a mostani tartósbérleteket hosszabbítják meg.

Döntött a kormány egy nemzeti mütrágyagyár létesítéséről ami legkorábban 2024 ben kezdheti meg a termelést.

Előrehozzák a 2023 as   a lakossági napelempályázatot ami 100 % os támogatású. Feltételek.Legalább egy eltartott gyermek a háztartásban ,saját tulajdonú ingatlan és igénylő jövedelme nem érheti el a bruttó létminimumot.A támogatásba nem tartrozik bele a háromfázisu hálózat és villanyóra létesítése ami a jelenlegi tarifa szerint 560 eFt+ÁFA.Amennyiben H kedvezményes áramot is igényelne  a pályázó annak műszaki bekötése további 1,2 Mft ba kerül.

Magyar Közlöny 141. szám ▪ 25/2022. (VIII. 31.) AM rendelet - Az orosz-ukrán konfliktus miatt gazdasági nehézségekkel küzdő agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozó vállalkozások részére nyújtandó válságtámogatás igénybevételének általános feltételeiről ▪ 26/2022. (VIII. 31.) AM rendelet - Az orosz-ukrán konfliktus miatt gazdasági nehézségekkel küzdő agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozó vállalkozások részére nyújtandó válságtámogatás igénybevételének általános feltételeiről szóló 25/2022. (VIII. 31.) AM rendelethez kapcsolódó egyes agrártámogatási rendeletek módosításáról ▪Az orosz-ukrán konfliktus  kompenzálására  a veszteséget elszenvedő  agrárvállalkozásóknak nyujtandó segítség összege akár 400 000 eurónak megfelelő összeg (napi árfolyamtól függően kb.160 millió forint) is lehet.A vissza nem térítendő válságtámogatást azok „az orosz–ukrán konfliktus miatt gazdasági nehézségekkel küzdő” vállalkozások kérhetik, amelyek elsődleges mezőgazdasági termelést, elsődleges mezőgazdasági termék feldolgozást, illetve forgalmazást, valamint élelmiszer-feldolgozást, erdő-, vad- vagy halgazdálkodást folytatnak. Az agrártermelők és a halgazdálkodók vállalkozásonként legfeljebb 35 000 eurónak, a feldolgozók, forgalmazók, erdő- és vadgazdálkodók legfeljebb 400 000 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak. A többféle tevékenységet folytatók a magasabb összegre jogosultak. A támogatásról ez év végéig dönt a hivatal.Ugyanakkor nem részesülhet válságtámogatásban az európai uniós jogi aktusokban meghatározott, „az orosz–ukrán konfliktusra tekintettel bevezetett” szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás.A mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását végző vállalkozás számára feltétel, hogy a támogatást ne adja tovább „a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére”, továbbá hogy a támogatás mértékét ne az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg Hogy pongtosan ki fog a “az orosz–ukrán konfliktus miatt gazdasági nehézségekkel küzdő” vállalkozások körbe beletartozni  a rendelet mellékleteiben található.A pénz folyósitása a kérelem benyujtását követően előreláthatóan 2022 végéig érkezhet meg jogosultaknak

Kárelőleg kifizetése súlyos aszálykárt szenvedett és arra fedezett növénybiztosítással rendelkező gazdálkodók részére. Kifizetésére jogosult, aki nyilatkozik, hogy a szántóföldi növénytermesztés keretében termelt kukorica vagy napraforgó esetében elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80% mértékű kárátlagot. - 6/2022. (VIII. 8.) GFM rendelet 2022. 10. 31-ig aszálykár-bejelentő lap beadásával a biztosítóhoz A határidő elmulasztása jogvesztő Mg-i káresemény bejelentése - 27/2014. (XI. 25) FM rendelet 4. § (4) ▪ Használatban lévő termőföldön ▪ Aszály esetén legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talajelőkészítés előtt tizenöt nappal tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig

Mikro Széchenyi Max hitel 1% kamattal. Már augusztus 29 től már igényelhető .A KAVOSZ kibővitette a széchenyi kártya programot.A Mikro Széchenyi max ban gépvásárlásra,tehnológia fejlesztésre forgóeszközbeszerzésre a müködési kölgtségekhez lehet hitelt igényelni -ami természetesen az árbevételhez között mértékü lehet.Hitelkiváltásra is felhasználható.

Már idén ujraindithatják a Mezőgazdasági kisüzem pályázatot 3 milliárd kerettel.A pályázat 100% támogatásu és 15000 EU / 6 milli Ft/ vissza nem téritendő támogatást  biztosit a nyerteseknek

2023 ban ujra indulhat  a Fiatal Gazda pályázat a korábbinál  szigorubb feltételek mellett.

A magas energiaköltség miatt több európai mütrágya-gyár is leállt legutóbb a Román és Lengyel mütrágyagyár.

Változás a földforgalmi törvényben A bérleti díjat banki átutalással vagy postai utalvánnyal kell megfizetni. Ezt a szabályt csak a 2022. január 1-je után kötött szerződések esetén kell alkalmazni, mivel a törvénymódosításnak nincs visszamenőleges hatálya.Abban az esetben, ha a szerződés módosítása (például hosszabbítása) történik 2022. január 1-je után, úgy azokra is alkalmazni kell ezt az előírást. (2013. évi CCXII. törvény 50. § (3) bek.)Továbbra sincs szükség utalásra vagy postai utalványozásra abban az esetben, ha hozzátartozók között történik a bérbeadás, vagysaját cég javára történik a bérbeadás (fontos, hogy a cég legalább 25%-ban a bérbeadó tulajdonában álljon), vagysaját családi mezőgazdasági társaság (CSMT) javára történik a bérbeadás, vagya föld területe nem éri el az 1 hektárt vagy tanya bérbeadása történik.

Magyarország élen jár az élelmiszerárak növekedésében a magyar élelmiszer-infláció az uniós átlaghoz képest több mint duplája. A hatósági áras termékekkel együtt számolva is utolértük azokat a környező országokat, ahol az élelmiszerek valamivel drágábbak voltak korábban.Most Magyarország még az árstoppal együtt is az alapvető élelmiszerárakat tekintve gyakorlatilag elérte az osztrák, szlovák és a szlovén szintet-ezen országokban a lakossági jövedelem jelentősen meghaladja a Magyar átlagot.

Vizgazdálkodás-pályázat 71 milliós támogatásra lehet hamarosan önerő nélkül pályázni Vissza nem térítendő támogatással segítik a hatékony vízgazdálkodást és a vízkészletek megőrzését. A projektet EU-s forrásból, a Széchenyi Terv Plusz keretében tervezik megvalósítani.Szeptember elejére várható  a pályázatot, de a tervezet már elérhető.A pályázat fő célja a fenntartható termelésbiztonság megteremtése az agrárgazdaságban csökkenő vízfelhasználással, és ennek az eredménynek az érdekében tájékoztatást és programokat kell megvalósítani. A hatékony vízgazdálkodás és a vízkészletek megőrzése érdekében szükséges a vízgyűjtőgazdálkodás, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó meghatározott intézkedések, az újrafelhasználás, és a szivárgás csökkentése.A projekt keretében legalább 100 mezőgazdasági termelői szövetséget kell létrehozni a hatékony vízfelhasználás előmozdítása és nyomon követése érdekében, 2024. július 31-ig. A másik számszerűsített célkitűzés szerint a víztakarékos gazdálkodást megvalósító gazdák által művelt területek nagyságának 2026. január 31-ig el kell érnie az 50 000 hektárt. A „víztakarékos gazdálkodásra való átállás" azt jelenti, hogy a gazdálkodók intézkedéseket alkalmaztak a talaj szervesanyag-tartalmának növeléséreátálltak kevésbé vízigényes/szárazságállóbb növényekre;természetes vízvisszatartást alkalmaztak az általuk művelt terület egy részén;hatékony öntözési technikák alkalmaznak és újrahasznosított vizet használnak az öntözéshez.A mezőgazdasági vízgazdálkodás és a vízkészletek hasznosítása stratégiai kérdés, hatékony és szakszerű fejlesztése pedig elengedhetetlen a társadalom számára létfontosságú élelmiszer- és élelmezésbiztonság, valamint környezeti állapot fenntartásához. A mezőgazdasági vízgazdálkodás fenntartható módon történő fejlesztése – különösen a vízvisszatartást szolgáló talajgazdálkodással, valamint a precíziós technológia használatával együtt alkalmazva – környezeti károsítás nélkül eredményez magasabb élelmiszerhozamokat és homogénebb, jobb minőségű termékeket, növelve a fenntartható termelésbiztonságot.A kiírásban felhívják a figyelmet, hogy „a projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen a költségek, illetve ezen belül az elszámolható költségek besorolása".Az öntözési közösségeket támogató hazai és uniós ösztönzők – Az útmutató segíti a közösségek létrejöttét, tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, továbbá bemutatja az elismert öntözési közösséget támogató ösztönzőket. Ismerteti az uniós forráslehetőségeket, a Nemzeti Földügyi Központ által elkészítendő környezeti körzeti terveket, amelyek kiváltják a szakhatósági engedélyeket. Az útmutató digitális változatából letölthetők azok az adatlapok, amelyek az öntözési közösségek elismerése iránti kérelemhez, valamint a környezeti körzeti tervek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazzák.

A mezővédő fásítások, a földhasználatváltás, és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok ösztönzésére az Agrárminisztérium a 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra több új és még hatékonyabb eszközt kínál a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára. A felkészülés és tervezés érdekében bemutatjuk a legfontosabb támogatási lehetőségeket.Változatosabb gazdálkodási szerkezet kialakítására van szükségA mezőgazdasági területen elérhetővé váló legfontosabb támogatási formák: Az egyik legfontosabb pozitív újdonság a 2023-tól induló agrártámogatási rendszerben, hogy az agrár-erdészeti rendszerek által elfoglalt mezőgazdasági földterület immár egyértelműen nem esik ki a támogatható területből, így jogosult marad a közvetlen területalapú támogatásokra is. Ezen felül az agrár-ökológiai program elemeként, illetve tájelemként is számba vehető.Így tehát a megújított struktúrájú mezővédő fasor, mezővédő erdősáv vagy gyepen telepített faegyedek által elfoglalt terület is támogatott terület marad.Az agrár-erdészeti rendszerek ösztönzése az új támogatási rendszerben a nem termelő mezőgazdasági beruházások között foglal helyet, a legegyszerűbb, egységköltséges támogatási formában. A beruházási költség egyszeri támogatása mellett további hét évig az ápolás és a mezőgazdasági jövedelempótlás is támogatható lesz, szintén egységköltség formában.A mezővédő fasor vagy erdősáv erózióvédelmi, szél vagy hófúvás elleni, vagy éppen a kedvezőbb mikroklíma kialakítás céljából a tábla vagy ültetvény szélére vagy azon belül, több sávban telepíthető.Élő víz vagy időszakos vízfolyás mentén telepítve egyúttal a kemikáliák bemosódása ellen is sikeresen védekezhet a gazdálkodás Folytatódik az erdősítést és fásítást ösztönző támogatásAz alacsony termőképességű mezőgazdasági művelésben álló területeknél időről időre felmerülő kérdés a megszokott hasznosítás fenntartása vagy annak megváltoztatása. Az egyik lehetséges földhasználati alternatíva az elmúlt közel 20 évben töretlen népszerűségnek örvendő erdősítés és fásítás, amelynek ösztönző támogatása folytatódik.A gazdálkodó szándékától és a terület adottságaitól függően a telepítés lehet kimondottan gazdasági célú, ún. „ipari célú" faültevény létesítés akác vagy nemesnyár állománnyal - ekkor a terület mezőgazdasági művelési ágban marad -, vagy hosszú távú földhasználat váltás erdőtelepítéssel. Utóbbi esetben a telepítési költségek mellett az 5-11 éves ápolás és a kieső mezőgazdasági jövedelem átalány jellegű pótlása is támogatott, minden támogatási elemet egységköltség alapon határoznak meg. Az erdőtelepítés vagy fásítás egyúttal a felszínborítás változatosabbá tételét is szolgálja.

Az aszály-hitelmóratórium 2023 december 30 ig vehető igénybe a 2022 augusztus 1 én fennálló hitelekre és lizingekre.A jelenlegi kamatkörnyezetben javasolt igénybevenni mert így közel másfél évig nem kell hitelt és kamatot fizetni-így a likviditás átmenetileg javul.

A rendkivüli aszályhoz kapcsolódva a 2022 évi területalapú támogatások szokásos  őszi előlegén felül  akár a teljes összeg kifizetésének előrehozása is elképzelhető.Erről azonban konkrét információ még nincsen

A KAP tárgyalások lezárultak .

Ezt követően szeptember elejéig kidolgozásra kerülnek a magyar irányelvei annak érdekében hogy a gazdálkodok már az őszi vetés szerkezetnél a követendő előírásokat be tudják tartani.Ezzel megváltoznak a szántóföldi vetésváltás szabályai A Közös Agrárpolitika 2023-ban induló új időszakának hazai végrehajtási kereteit és feltételeit rögzítő magyar KAP Stratégiai Terv jóváhagyása érdekében az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések egyik sarkalatos pontja a szántóföldi vetésváltás szabályrendszerének kérdése. A 2021-ben elfogadott új uniós jogszabályok alapján, rendkívül hosszadalmas brüsszeli tárgyalások és érdekütköztetések eredményeként Magyarország kidolgozta a rugalmas szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét, amit az Európai Bizottság informálisan már elfogadott. Ez a konstrukció lényegesen különbözik attól a vetésváltási- és terménydiverzifikációs modelltől, amit 2021. december 30-án benyújtottunk az Európai Bizottsághoz KAP Stratégiai Tervünk első változatának részeként.

Most előzetesen ismertetjük az új modellt annak érdekében, hogy a Stratégiai Terv hivatalos elfogadása előtt megkezdhesse a felkészülést. A vetésváltási előírások ugyanis szükségszerűen több év távlatában vizsgálandók, a 2023. évi egységes kérelemben majd bejelentésre kerülő növények egy része már 2022-ben a földbe kerül, amit pedig 2023 tavaszán vetnek el a gazdálkodók, annak előveteményeként a 2022-ben termesztett növénykultúrát kell figyelembe venni. Összegezve tehát a 2022 őszi vetések megtervezésekor már figyelembe kell venni a 2023-tól érvényes vetésváltási szabályokat.Az Európai Bizottság eredendően az évenkénti, szigorú vetésváltás bevezetését várta volna el a tagállamoktól és Magyarországtól is, ezt sikerült a tárgyalások során enyhíteni, hiszen ez nem mindenütt életszerű, a gazdálkodói gyakorlatba sok esetben nem beilleszthető. A jelenlegi kölcsönös megfeleltetésben is szereplő, vetésváltásra vonatkozó előírás némileg átalakul, amelyet 2023-tól minden 10 hektárnál nagyobb szántóterületet művelő gazdálkodónak alkalmaznia kell. A tárgyalások eredményeképpen 2023-tól a jelenleg érvényes, az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet által előírt vetésváltási szabályok az alábbiak szerint változnak. Főszabályként a gazdálkodóknak a vetésváltást minden évben az összes szántóföldi táblájukon el kell végezniük. Ugyanakkor élhetnek azzal a rugalmassággal, miszerint egy naptári évben elegendő az adott gazdaság szántóföldi területének legalább 1/3-ad részén (33,33%-án) az előző évhez képest más növénykultúrát termeszteni. A minden egyes táblát magában foglaló vetésváltás így legfeljebb 3 év alatt meg kell, hogy történjen. Vagyis a harmadik év végére minden egyes szántóföldi táblán legalább egyszer más növénykultúrát kell termeszteni. Az induló évben, 2023-ban értelemszerűen a 2022. év lesz a viszonyítási alap, ami aztán folyamatosan követi a naptári éveket. Lényeges, hogy az előírást nem hároméves, elszigetelt ciklusokban kell elképzelni; bármely egymást követő három évben teljesülnie kell annak a követelménynek, miszerint legalább egyszer más féle növénykultúrát termesztettek az adott területen, mint a másik két évben. Növény- és talajvédelmi szempontból kritikus jelentőségű, hogy bizonyos növények semmiképpen nem kerülhetnek ugyanarra a területre két egymást követő évben. Tehát ha a mezőgazdasági termelő él is a fent részletezett rugalmassággal, a következő növényeket nem lehet ugyanazon a területen két vagy több egymást követő évben termeszteni: burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye. E növényfajok – biológiájuk és tipikus károsítóik miatt – jelenleg is ugyanezen korlátozás alá esnek, tehát nem jelent újdonságot megkülönböztetett kezelésük.Rendkívül fontos eredménye a tárgyalásainknak, hogy a hibridkukorica vetőmag előállítás céljából termesztett kukorica 4 egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Ily módon lehetőség nyílik – kellően körültekintő növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási gyakorlat mellett – optimálisan hasznosítani a legjobb termőképességű területeket, betartani az izolációs távolságokat, továbbá kihasználni az e célból létesített öntözési infrastruktúrát. A növénytermesztés mindennapi valóságában komoly szerepe van annak, hogy a vetésváltásba a másodvetés is beilleszthető. Ez azt jelenti, hogy ha két (akár ugyanazon fajú) főnövény között megfelelően termesztett másodvetés foglal helyet, akkor az is vetésváltásnak minősül. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. Különböznie kell a két főnövénytől, ami között vetik, továbbá úgy kell megművelni, hogy a szükséges talaj-előkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.Vannak továbbá olyan kivételek, amelyek esetében a vetésváltási szabályokat egyáltalán nem kell alkalmazni. A mentesülő üzem- és területtípusok a következők:

  • a 10 hektárnál kisebb szántóterületet művelő gazdálkodók, vagy
  • amennyiben a gazdálkodó a művelt szántóterületének több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használja, vagy
  • amennyiben a gazdálkodó támogatható mezőgazdasági területének több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják;
  • évelő szántóföldi kultúrák;
  • parlagon hagyott terület.

Lényeges változás, hogy a zöldítés keretében jelenleg kötelező terménydiverzifikáció követelményeit a gazdálkodóknak 2023-tól nem kell betartaniuk. Terménydiverzifikációs előírás alkalmazására az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretében lesz a továbbiakban lehetősé

Állatjóléti támogatás 2023 dec 31 ig meghosszabbtitva /szarvasmarha/A Kedvezményezettek a kötelezettség-vállalási időszak meghosszabbítását az Államkincstár által rendszeresített és közzétett elektronikus formanyomtatvány ügyfélkapun keresztül történő benyújtásával kérelmezhetik 2022. január 25-től 2022. február 22-ig. A kötelezettségvállalási időszak meghosszabbítására irányuló kérelem 2022. március 11-ig visszavonható. Amennyiben a gazdálkodó nem kíván élni a kötelezettségvállalási időszak meghosszabbításának lehetőségével, úgy nem szükséges kérelmet benyújtania – hangsúlyozta a miniszter. A hosszabbítás lehetőségével élő szarvasmarhatartók a 2022. május 1-el kezdődő gazdálkodási évtől jelentősen megemelt támogatási összegekre lehetnek jogosultak A pályázati felhívás és a módosítás részleteit tartalmazó közlemények a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetőek el.

Módosult a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásA Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának közleménye alapján benyújtható a Magyar Államkincstár által üzemeltetett elektronikus ügyintézési felületen a VP3-14.1.1-16. Jogcimkód.

Megjelent a „Kertészet- Ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című felhívás A sokak által várt Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Kertészet- ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című (VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 kódszámú felhívás, így sok gazdálkodó számára lehetőséget nyújt, hogy tervezett telepítéseit a pályázat segítségével megvalósíthassa, vagy régi, korszerűtlen

2.). Mezőgazdasági VP Pályázati információk 2022 október 1      státuszban

Októbertől  ujrainditják a Mezőgazdasági kisüzem pályázatot 3 milliárd kerettel.A pályázat 100% támogatásu és 15000 EU / 6 milli Ft/ vissza nem téritendő támogatást  biztosit a nyerteseknek.

2023 uj pályázatai közül az  egyik legfontosabb  az Állattartótelepek fejlesztése  építési-technológiai pályázat melyre -üzemmérettől függetlenül ismét a nagy cégek is pályázhatnak max 2 milliárdos fejlesztésre  50 % általános támogatási intenzitással.Várható kiirás az EU támogatások megérkezésének függvénye..

2023 első félévben  több fontos mezőgazdasági agrár VP pályázatot újraindítanak Jelezzük az aktualitást.

-Az 50 % os  digitális géppályázat 2023 első  félévi  újra indítása mellett lesz  25 %-35%  os  támogatású általános géppályázat is..

-Vízgazdálkodás fejlesztése (Öntözési pályázat) is. 2022  október 6 illetve dec 6 határnapoktól még benyújtható .

VP pályázati felhívások,benyújtási határidők,értékelési határnapok 2022 október 1 státusz

VP5-16.5.2-21 Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása 2021. 03. 08. – 2022. 12. 30.
VP6-7.2.1.4-17 Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás,
valamint szennyvízkezelési fejlesztései 2017. 04. 05. – 2022. 11. 12.
VP5- 8.1.1-16 Erdősítés támogatása 2016. 07. 20. – 2022. 12. 31.
VP3-3.1.1-19 Mezőgazdasági termelők EU-s és nemzeti minőségrendszerhez
történő csatlakozásának támogatása
2020. 03. 02. – 2022. 12. 31.
VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése 2016. 08. 01. – 2022. 12. 30.
VP6-7.2.1.1-21 Külterületi helyi közutak fejlesztése 2021. 06. 30. – 2022. 11. 30.
VP3-3.2.1-21 Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői
csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége
2021. 07. 09. – 2023. 07. 31.
VP4-10.2.1.1-21 Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták
genetikai állományának in situ megőrzése
2022. 01. 01. – 2024. 12. 31.

TOP_Plusz-1.1.4-21 Aktív turizmus fejlesztése  pályázat

  1. Aktív turisztikai hálózatok fejlesztése
  2. Egy-egy térség komplex aktív turisztikai fejlesztése
  3. Országos jelentőségű, egyedi aktív- és ökoturisztikai fejlesztések
  4. Nemzeti parkok, natúrparkok, geoparkok komplex ökoturisztikai infrastrukturális fejlesztései
  5. Állami tulajdonú kisvasutak, erdei vasutak (kizárólag keskeny nyomtávú) turisztikai infrastruktúrájának fejlesztés
  6. Egységes aktív- és ökoturisztikai szolgáltatásfejlesztés

A  keretösszeg 63 000 000 000 Ft.A felhívás keretében igényelhető támogatás A-E) főtevékenységek esetén 200 millió Ft – 5 milliárd Ft/projekt, F) főtevékenység esetén maximum 3 milliárd Ft / projekt.

3. Közlemények,jogszabályi összefoglaló

Magyar Közlöny 141. szám ▪ 25/2022. (VIII. 31.) AM rendelet - Az orosz-ukrán konfliktus miatt gazdasági nehézségekkel küzdő agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozó vállalkozások részére nyújtandó válságtámogatás igénybevételének általános feltételeiről ▪

26/2022. (VIII. 31.) AM rendelet - Az orosz-ukrán konfliktus miatt gazdasági nehézségekkel küzdő agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozó vállalkozások részére nyújtandó válságtámogatás igénybevételének általános feltételeiről szóló 25/2022. (VIII. 31.) AM rendelethez kapcsolódó egyes agrártámogatási rendeletek módosításáról ▪

 27/2022. (VIII. 31.) AM rendelet - A szőlő-bor ágazattal összefüggő, valamint egyes agrártámogatási tárgyú rendeletek módosításáról o A termelői csoportok elismeréséről szóló 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet módosítása o A termelői integrációs szervezetekről szóló 24/2020. (VI. 22.) AM rendelet módosítása o Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásról szóló 53/2020. (X. 27.) AM rendelet módosítása o A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 57/2020. (XI. 13.) AM rendelet módosítása o A szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet módosítása ▪ Társadalmi egyeztetésen a „Baromfi állatjóléti támogatás” című (VP3-14.1.4-22 kódszámú) felhívás tervezete ▪ Nincs aktuális kincstár közlemény. TOVÁBBI AKTUÁLIS HÍREK, HATÁRIDŐK KINCSTÁR | HÍREK, KÖZLEMÉNYEK SZÉCHENYI 2020 | PÁLYÁZATI DOKUMENTUM

Baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 11/2019. (IV. 1.) AM rendelet szerinti 2022/2023. támogatási év I. tárgynegyedévre vonatkozó csekély összegű támogatás igénybevételéről - 44/2022. (VI. 23.) számú Kincstár Közlemény m2022. 07. 16. 09:00:00 és 2022. 08. 01. 23:59:59 között

Tenyészkoca állatjóléti támogatás 2022/2023. támogatási évre vonatkozó kifizetési kérelem benyújtása - 41/2022. (VI. 15.) számú Kincstár Közlemény

I. negyedévre - 2022. 07. 01. 09:00:00 és 2022. 08. 01. 23:59:59

II. negyedévre - 2022. 10. 01. 09:00:00 és 2022. 11. 02. 23:59:59

III. negyedévre - 2023. 01. 05. 09:00:00 és 2023. 01. 31. 23:59:59

IV. negyedévre – 2023. 04. 01. 09:00:00 és 2023. 05. 02. 23:59:59

Étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatás 2021/2022. tárgyévre vonatkozó kifizetési kérelem benyújtása - 42/2022. (VI. 15.) számú Kincstár Közlemény

2022. 07. 01. 09:00:00 és 2022. 08. 01. 23:59:59 között

Baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 11/2019. (IV. 1.) AM rendelet szerinti 2022/2023. támogatási évre vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásról - 43/2022. (VI. 23.) számú Kincstár Közlemény

I. tárgynegyedévre - 2022. 07. 16. 09:00:00 és 2022. 08. 01. 23:59:59

II. tárgynegyedévre - 2022. 10. 16. 09:00:00 és 2022. 11. 02. 23:59:59 III. tárgynegyedévre - 2023. 01. 16.

Sertés ágazat részére nyújtott állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 39/2018.
(XII. 13.) AM rendelet szerinti 2022. támogatási évre (I-IV. negyedévre) vonatkozó
kifizetési kérelmek benyújtásáról - 27/2022. (III. 26.) Kincstár Közlemény
II. negyedévre - 2022. 07. 01.  09:00:00 és 2022. 08. 01.   III. negyedévre - 2022. 10. 01.
09:00:00 és 2022. 11. 02.

2022. évi felügyeleti díj bevallás határideje

 Első részlet befizetési határideje

Második részlet befizetési határideje

4.).Erdőgazdálkodás

A rendkivüli háborus helyzet miatt a lakossági tüzifaellátás biztosítása érdekében az Agrármiszter válsághelyzetben engedélyezte valamennyi hazai erdő a tüzifakitetmelés elsőbbségét Egyidejüleg teljes tüzifa exporttilalmat rendelt el.A bejelentés szetrint a hazai erdőknél az újtrapótlás még mindig magasabb mint a most elredelt sürgösségi tüzifakitermelés miatti erdőfogyás.

Erdőgazdálkodási pályázatok és támogatások: Ismét elérhetővé vált további kettő - a VP4-15.2.1.2-17 kódszámú „Erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése”, illetve a VP5-8.4.1-16 kódszámú „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása” című - felhívás.

 VP4-15.2.1.2-17 Erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése: A támogatás célja, hogy a magyarországi erdészeti fafajok genetikai erőforrásainak megőrzésével a meglévő genetikai változatosságot, mint az alkalmazkodóképesség alapját és fafajaink evolúciós potenciálját hosszú távon megvédje és fenntartsa a jelenlegi genetikai megőrzésre szolgáló területek fejlesztésével,

VP5-8.4.1-16 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása:(A támogatás célja az erdőtüzek vagy egyéb természeti katasztrófák – az éghajlatváltozással összefüggő eseményeket is beleértve – és a katasztrófaesemények által károsított erdőgazdálkodási potenciál helyreállítása.)